A Portfolio több forrásból származó információi szerint Brüsszelben még nem tudnak arról, hogy a magyar kormány formálisan, vagy informálisan kezdeményezte volna a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítását, noha Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már azt jelezte a múlt heti Kormányinfón, hogy ez folyamatban van Brüsszelben.
Új működési modell bevezetését tervezi a kormány a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén - jelentette ki Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen.
Az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány és nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat - többek között ezeket hangsúlyozta Lázár János egy hétfői szakmai egyeztetés előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése szerint a kormány az a célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, megfelelő pályázati kiírások kellenek és éppen ezért tartanak szakmai egyeztetéseket, mert a cél az, hogy a 7 évre járó keretet 2019 elejéig ki tudja fizetni a kormány.
A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".
Közel 127 milliárd forintot fizettek ki az előző uniós ciklus tíz legnagyobb projektjére a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, miközben a számukra megítélt támogatási összeg 140,2 milliárd forint volt - derül ki a Portfolio újabb vizsgálatából. Ezek a súlyos milliárdok nagy oktatási-képzési és munkapiaci projektekre mentek el és különösen érdekes, hogy a tíz legnagyobb projekt gazdája közül négy is felkerült a most megszüntetni/beolvasztani tervezett állami háttérintézmények "halállistájára". Ez egyrészt felveti azt a kérdést, hogy az elmúlt években kifizetett milliárdok mennyire mentek ésszerű, hatékony projektekre, másrészt azt, hogy az EU-s pénzből is "tuningolt" oktatási-képzési intézményrendszer szerkezete mennyire volt hatékony az átfogó társadalmi célok szempontjából.
A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen - mondta Lázár János az MTI-nek adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.
Február 3-án szerdán ülésezett a kormány, de az ülést folytatja pénteken - árulta el Lázár János a 38. Kormányinfo keretében. A CSOK-rendeletek kidolgozása folyamatban van, vagyis elismerte a csúszást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal a tanároknak is üzent, valamint részletesen megindokolta a tervezett állami létszámleépítést. Szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány ennek keretében a vállalkozásoknak kedvező lépéseket is tervez.
Brüsszelben folyamatban van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítása - ezt ma először ismerte el a magyar kormány a lakossági energiahatékonysági téma kapcsán. Kívülről úgy tűnik, hogy a hosszas vívódás után jutott el idáig a kormány, mert még a múlt heti fejlemények alapján sem volt ott Brüsszel "asztalán" a módosítási javaslat, noha az eredeti tervektől való eltérés miatt ennek szükségességére a Portfolio ősz óta már többször is rámutatott. Nem lennénk azonban meglepve, ha Brüsszel elutasítaná a módosítási kérést, így továbbra is elképzelhető, hogy a lakosság kap majd érdemi vissza nem térítendő uniós forrást.
A minap bejelentett 100-150 ezer fős közszféra-leépítés kisebb feszültségek melletti végrehajtását segíthetné, ha a foglalkoztatók járulékterhei mérséklődnének - veti fel Krisán László. A kormány bejelentése szerint 2019-ig felpörgeti az EU-pénzek kifizetését, ami a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a tömeges munkaerő átvételt is segítheti, és gazdaságélénkítő is lehet, hiszen plusz munkahelyeket hozhat létre a közszférából elbocsátottak "felszívására".
"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.
Júniusig kell kidolgozni azt a 2017 elejétől induló, Karrier Hír névre hallgató hárompilléres tervet, amely a közszférabeli létszámcsökkentés lebonyolítását, és a versenyszférába való átlépést hivatott segíteni - írja a Világgazdaság egy friss előterjesztés alapján. A program keretében akár hitel is igényelhető lenne.
A Portfolio számításai alapján mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban akkor, ha a minap kiszivárgott listán szereplő összes állami intézményt valóban megszüntetné, vagy beolvasztaná/leépítené idén a kormány. Összesítésünk szerint ugyanis 8 olyan állami intézmény is szerepel a Lázár János stábja által összeállított listán, amelyeknek a minap megjelent uniós pályázati menetrendekben 24 nevesített projekt formájában ennyi pénzt szántak volna. Ez a 180 milliárd az idénre rögzített teljes uniós kifizetési célnak közel 10 százalékát jelentené, így tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy mi lesz a "halállista" sorsa, ráadásul a 180 milliárd még jócskán nőhet is. Arra, hogy az idei uniós támogatás kifizetési célt jócskán nehezítheti a lista tartalma, egy hétvégi elemzésünkben már szintén felhívtuk a figyelmet.
Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távozni kényszerülnek a megszűnő kormányzati háttérintézményektől - állítja a Népszabadság egy a birtokába került dokumentumra hivatkozva. Úgy tudják, azok is kaphatnak majd 600 ezer forintot, akiknek alapból nem járna végkielégítés, a feltétel csupán annyi, hogy hat évig el kell kerülniük az állami és az önkormányzati szektort. A megszerzett kormány-előterjesztés szerint 2017 januárjától elindíthatják a Karrier Híd-programot is, amelynek részeként a közfoglalkoztatásból kilépőket foglalkoztató vállalkozások adó- és járulékkedvezményt kaphatnak. A Miniszterelnökség nem cáfolta, hogy a dokumentum létezik, de közölték, hogy végleges döntés még nem született.
Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.
Lázár János csütörtökön jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. Délután a vs.hu-n már ki is szivárgott a tételes lista.
Február 3-án két új rendeletben, egy új lakásokról és egy használt lakásokról szólóban változtat a CSOK szabályain a kormány - derült ki Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az alábbi változásokra számíthatunk.
Fontos bejelentéseket tett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos Kormányinfo tájékoztatóján a családok otthonteremtési kedvezményével kapcsolatban. Február 3-án jelennek meg a rendeletek, amiből még több részlet kiderül.
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes hétfői kifakadása az állam által megkötendő új hitel megállapodásokra vonatkozik, nem a már aláírt szerződésekre - tudta meg a Portfolio moszkvai ügyekben jártas megbízható forrásból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
