A Paks II projekt nem tartalmaz állami támogatást, hiszen teljes mértékben piaci alapon is megáll, miközben az Európai Bizottság álláspontja pontatlan és félreértéseket tartalmaz, így a magyar szervek tételes cáfolatra készülnek - többek között ezt hangsúlyozza az a mai miniszterelnökségi közlemény, amely az Európai Unió hivatalos lapjában ma megjelent bizottsági álláspont-összefoglalóra reagál.
Létezik egy néhány oldallal hosszabb verziója is annak a Miniszterelnökségen készült belső vitaanyagnak, amelyet októberben laptársunk megszerzett, és amely egyrészt egyes közműcégek felvásárlásáról, másrészt a paksi hulladék elhelyezésére szánt pénzek rezsicsökkentésre való felhasználásáról szól - írja az Index.
Közleményt adott ki a Miniszterelnökség ma, miszerint jövő kedden Brüsszelbe látogat Lázár János, a tárca vezetője, ahol uniós biztosokkal és magyar diplomatákkal fog tárgyalni. Tekintettel a tárgyalópartnerek körére, jó eséllyel szóba kerül majd a paksi bővítés ügye is, amely kapcsán Brüsszel három vizsgálatot is végez jelenleg, és amely kapcsán az állami támogatás témájáról szóló bizottsági levél épp a minap került nyilvánosságra.
A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Időknek adott év végi értékelő interjút, addig Lázár János miniszter a Népszavának nyilatkozott. Kijelentette: nem klubtag sem Ibizán, sem a futballstadionok VIP-páholyaiban. Komoly leépítést lengetett be megint az állami szférában.
A kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, hogy mondják fel szerződéseiket a Magyar Telekommal - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Fontosabb részletek
3% alatti kamatozással vehetnek fel lakáshitelt, és 10 millió forintos egyszeri támogatást kaphatnak azok a háromgyerekesek, akik új lakásba költöznek - jelentette be szerdán Lázár János. A részletek egyelőre homályosak, mindenesetre a kamatkedvezmény 25 év alatt akár csaknem 3,7 millió forinttal is megfejelheti a 10 milliós támogatást.
Lázár János szerdai Kormányinfóján a kormány mai döntésének eredményeit ismertette. Ezek szerint a kormány döntött a CSOK bővítéséről, három gyermek vállalása esetén (10 év alatt) 10 millió forint állami támogatást kaphat a család és 25 évre maximum 3%-os kamatra hitelt, új lakás esetén. Emellett a magánépítkezőkre is kiterjesztik az alacsonyabb lakásáfát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter véleményt mondott a Magyar Telekom legutóbbi lépéséről is.
Szokás szerint Kormányinfót tart délután kettőtől Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az eseményen szóba kerülhetnek a tegnapi kormányülés döntései, illetve más aktuális kérdések.
Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.
Példátlan volumenben, egyszerre 1105 milliárd forintnyi összegben tett ma közzé közlekedésfejlesztési uniós pályázati kereteket a kormány, amelyek gazdaságélénkítő hatására erősen támaszkodik majd 2016-ban és amelyek megjelentetését a tegnapi Kormányinfón már előrevetítette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A nagy összegű pályázatok közzététele kapcsán külön közleményt is kiadott ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiszen fontos tudni, hogy a 7 évre rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési keretnek most mintegy 92%-át "ellőtte" a tárca.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
A párizsi merénylet egyik főszervezője valóban járt -Budapesten mondta Lázár János a mai Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel megerősítette a korábbi nemzetközi híreket.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
A kormány jövő szerdán dönt arról, hogy a lakossági rezsicsökkentés kapcsán indított brüsszeli eljárásban a megegyezést választja, vagy az Európai Bíróságra viszi az ügyet - jelezte a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a megállapodás esetén reális az esélye, hogy az államnak évente 100 milliárd forintos méretben kellene kompenzálnia a nagy energiacégeket. Ez azonban nem érintheti a fogyasztói árakat, mert a rendszerben megkeresnék a tartalékokat, az viszont "visítást" válthat majd ki az MVM és a MAVÍR körül a következő hónapokban. Elmondása szerint a lakásépítési áfacsökkentés ügyében december közepén dönt a kormány. A magyarországi gáztárolók töltöttségi szintje 50% felett áll, így a miniszter szerint az orosz-ukrán gázvita nem érint most minket. Lázár a 150 milliárd forintos MFB-s földhitel keret megduplázásának lehetőségét kérte Matolcsy György jegybankelnöktől a Növekedési Hitelprogram terhére. A paksi bővítés előkészítése a minap indult brüsszeli vizsgálatok mellett is halad.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.
Az áram és a gáz árában is van tartalék, amely további csökkentésre ad lehetőséget - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Makón.
Szükség esetén kész akár katonákkal is segíteni a franciák törekvéseit Magyarország a párizsi terrortámadások után és egy friss kormánydöntés alapján szakmai szervezetként létrejön az ún. terrorellenes koordinációs központ - többek között ezt mondta el a mai bő kétórás Kormányinfo sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a paksi bővítés kapcsán ma elindult uniós kötelezettségszegési eljárás ügyében hangsúlyozta: tárgyalásos úton szeretnének mindent rendezni és nyitott a kormány akár a különmegállapodásra is a Bizottsággal, de végső soron akár az Európai Bíróságra is kész elmenni a kabinet. A tárcavezető részletesen beszélt a magyar kormány álláspontjáról a párizsi merénylettel kapcsolatban, és az Alkotmánybíróság minapi döntése nyomán azt is hangsúlyozta, hogy a Quaestor-károsultak törvényjavaslatát a bankszövetséggel folytatott egyeztetések után terjesztik újra a parlament elé.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
